A mai sorsdöntő képviselő-testületi ülés sajnos újra a megszokott másfél éves forgatókönyv szerint zajlott. Polgármesterként értetlenül és megdöbbenve állok a Steindl Balázs által vezetett helyi Fidesz-frakció Esztergom polgárait semmibe vevő döntéseivel szemben, mely szerint a korábbi városvezető, Meggyes Tamás által meghonosított, törvényeket, racionális érveket és szakmaiságot sutba vágó gyakorlatának még mindig létjogosultsága van.

A városnak jelenleg nincs érvényes költségvetése. Elfogadva az önkormányzat aljegyzőjének törvényességi észrevételét Esztergom 2012. évi költségvetési rendeletének kihirdetése a város pénzügyi stabilitását veszélyezteti, és annak végrehajtása a hitelezőkkel megkötött egyezségek kifizetését lehetetleníti el. A mai testületi ülés elnapolására azért került sor, hogy miután a Fidesz-frakció törvényes keretek között nem volt hajlandó újratárgyalni a költségvetési rendeletet, azonnal a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalhoz fordulhassak, hogy az Önkormányzati Törvény idei módosítása értelmében alkossa meg ő a rendeletet, vagy kezdeményezze a működésképtelen és alkotmányellenes jogszabályokat alkotó testület azonnali feloszlatását.

A 2012. évi költségvetés 1 milliárd 118 millió 700 ezer forintos hiányát az okozza, hogy az állam az önkormányzat megkérdezése nélkül az átvett intézmények finanszírozását inkasszóval szedi be Esztergomtól, ezzel a lépéssel azonban meghiúsítja az adósságrendezés során megkötött hitelezői egyezségek teljesítését. Így viszont az állam dönti csődbe a várost. Az országgyűlési választási körzet parlamenti képviselője, Meggyes Tamás immár sokadszorra nem jelent meg a képviselő-testületi ülésen. Parlamenti titkára, Steindl Balázs sem tudott beszámolni arról, hogy a városért milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy az állam mérsékelje az Esztergomot sújtó befizetési kötelezettséget.

A közel két éve tartó kérések, a sok ezer aláírással támogatott figyelemfelhívások, a gyalogos zarándoklat, valamint a helyi népszavazás ellenére sem történt szakmai előrelépés a nehéz gazdasági helyzet megoldására. A választópolgárok az önkormányzat bevételeinek növelése érdekében, valamint az átlátható gazdálkodás biztosítására helyi népszavazást kezdeményeztek, ami ugyan az érvényességi küszöböt nem érte el, de egyértelműsítette, hogy a 2010 októberében Esztergomban egységesen szavazó 2/3-os többség azonnali változást követel. A testület fideszes többsége a feloszlatására irányuló előterjesztést rendszeresen nem engedi még tárgyalni sem, és eddig a Parlament sem látta szükségességét az oszlatásnak. Az együttműködés teljes hiánya miatt, valamint 30 ezer városlakó életminőségének javítására azonnali döntés szükséges a tekintetben, hogy az országgyűlés él-e törvény adta jogával és kezdeményezi-e a működésképtelenség miatt a testület oszlatását, avagy továbbra is sorsára hagyja Esztergomot, és karba tett kézzel nézi végig, hogyan teszi tönkre a Meggyes-csoport Magyarország ősi fővárosát.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a fideszes többségű testület a szociálisan rászorulók érdekeit sem képviseli. A Meggyes-csoport tagjai levették napirendről a Töltés utcai mélyszegénységben élő roma és nem roma emberek komplex segítőprogramjának elindítását, melyet az egyház is támogat, valamint nem tartották fontosnak a rászorulók lakbérének csökkentését, és elutasítottak minden, az önkormányzat bevételeit növelő előterjesztést is.

Miniszterelnök Úrnak mai napon írt levelemben, mely a sorban a hatodik, több ezer állampolgár nevében kértem, hogy érdemi tárgyalópartnert jelöljön ki a helyzet sürgős feloldására. További dilemma, hogy abban az esetben, amikor a helyi képviselő-testület sorozatosan alkotmány- és törvényellenes döntéseket hoz, polgármesteri eskümet megszegve kötelességem-e aláírni ezeket a rendeleteket és határozatokat, ezzel lehetővé téve ezek végrehajtását, mindaddig amíg erről a Kormányhivatal és a Kúria másképp nem dönt.

Esztergomban számtalan példa akad arra, hogy a testület fideszes tagjai annak tudatában alkotnak rendeleteket, hogy azok törvénysértőek, sőt, ragaszkodnak azok végrehajtásához. Ilyen volt például az Alkotmánybíróság által megsemmisített reorganizációs rendelet, vagy a mai napig érvényben levő hulladékgazdálkodásról szóló rendelet, és ilyen a most vitatott költségvetési rendelet is.

Felteszem a kérdést: ha a testület arról döntene, hogy vágjunk ki több ezer fát a városban, mert szerintük több parkoló szükséges, ezt én aláírom, a fákat kivágják, de erről később a Kormányhivatal megállapítja, hogy ezt nem lehetett volna megszavazni, abban az esetben ki viseli a felelősséget az elpusztított növényzetért, nem szólva arról az erkölcsi és anyagi kárról, ami ezáltal a települést érné?

Az Önkormányzati törvény megalkotásakor a jogalkotó feltételezte a képviselő-testület tagjainak törvénytiszteletét, éppen ezért helyesen nem teszi lehetővé a testületi döntés aláírásának mérlegelését a polgármester részéről. Ebben az esetben azonban kérdés, hogy egy törvény kötelezhet-e egy felelősen gondolkodó városvezetőt a törvénytelenségre, különös tekintettel arra, hogy az eskü letételekor mind a képviselők, mind a polgármester Magyarország törvényeinek tiszteletben tartását fogadják meg. Kötelezhető-e a polgármester törvénnyel az esküszegő képviselők által hozott döntések aláírására, tudván azt, hogy ez mekkora károkozással jár?

A Magyar Zarándokút Esztergomból indult március 30-án és több mint 400 kilométer megtétele után április 15-én ér Siklós-Máriagyüdre. Az úton, ahol naponta 30-40 kilométert tesznek meg együtt a zarándokok nem számít, hogy ki milyen oldalon politizál, nem a politika, hanem az önfeláldozás, és a jövő lebeg a szemük előtt. Együtt fáj a háta, lába a buddhistának, evangélikusnak, katolikusnak, ateistának és egyformán süt a nap, vagy esik az eső is rájuk. Hasonlóan Esztergom és Magyarország sorsa is azon múlik, hogy felismerjük-e végre, hogy csak közösen lehet a gazdasági, erkölcsi hanyatlást megállítani. Elhatároztam, hogy egy napot minden évben felajánlok és együtt járom Magyarország útjait a zarándokcsoporttal. Idén ez a nap Húsvétvasárnapra esett, nem véletlenül. Egy évvel ezelőtt éppen ezen a napon gyalogoltunk fel több százan a fővárosba, azt remélve, hogy ügyünk meghallgatásra talál. Esztergom sorsa akkor lett híres, és azóta sem oldódott meg. Akik figyelemmel kísérik az eseményeket láthatják, hogy érthetetlen okból a kormányzó Fidesz nem akar szembenézni az adósságokat felhalmozó volt fideszes városvezetés múltjával. Lehet találgatni, vajon miért. Egyetlen érvük, hogy én biztos „baloldali” vagyok. Hisztérikus hangulatban vették tudomásul, hogy a szocialisták március 15-én Esztergomban ünnepelnek. Arról azonban már keveset írtak, hogy a helyi Fidesz nélkül koszorúzott az osztrák konzul, a többi párt, az intézmények és a civil szervezetek is. A KDNP pedig újra elhatárolódott a fideszes frakciótól.

Az év vége látszólag csendben telt Esztergomban, azonban a háttérben fontos események történtek. A képviselő testület többségét adó Fidesz frakció szembesült a nép haragjával, akik megelégelték, hogy gyermekeik közétkeztetése is veszélybe került. Később tudtam meg, hogy heten a frakcióból december 27-én feljelentést tettek személyi szabadság korlátozásának gyanújával, és bár engem csak tanuként idéztek be, a feljelentésben kifejtették, hogy én adtam át őket a választópolgároknak. Persze a folyosóra nyíló ajtók nem voltak bezárva és rajtuk kívül szinte mindenki szabadon távozott az ülésteremből, csak éppen ők nem. Talán féltek azoktól, akik szerettek volna a szemükbe nézni? Miután nem volt közmeghallgatás egész évben ez nem is olyan könnyű Esztergomban. Év elején a képviselőket uzsonnára hívtam meg hátha a fehér asztal mellett jobban tudnak együttműködni. Sajnos ez sem vezetett sikerre, mert bár tíz fideszesből hárman egyszer eljöttek, érdemi párbeszéd helyett a múlt sérelmeit hánytorgatták fel.

Elmondhatom, hogy a Meggyes csoport megválasztásom óta (másfél éve) nem hajlandó leülni egyeztetni velem. Míg ez sikerült a Kormányhivatalnak és a parlamenti frakció vezetőjének, addig ez nem sikerült a helyi fideszeseknek. Vajon mitől félnek? Pedig Meggyes Tamás birodalma összedőlt. Azzal, hogy a Parlament december végén meghozta az Esztergommal kapcsolatos törvényt, és ezzel állami felügyelet alá kerültek bizonyos városi és megyei feladatokat ellátó intézmények a kórházzal együtt, megszűnt az alattvalói kör egy jelentős része. 1600 alkalmazottból 200 körül maradtak a köztisztviselők, óvónők és a védőnők. Odalett az ingatlan-birodalom is. 1001 ingatlanra az egyik bank, a többire a másik bank tett jelzálogot. Ami pedig értékesíthető lenne azt a Strigonium kapta meg készpénz fizetés helyett az adósságrendezési megállapodásban. Az Alkotmánybíróság székhelyét immár hivatalosan is Budapestre tették át. A „gyermekek városában” felélték a Szent Miklós alapot és a kifizetetlen közüzemi tartozás miatt bezárt a fürdőváros élményfürdője is. Fejlesztésekre, amíg az adósságot ki nem fizeti az Önkormányzat, nem gondolhatnak a városatyák. Ez négy év alatt 1-1 milliárd forint, utána pedig jön a tőketörlesztése a 17 milliárdnyi svájci frank alapú hitelnek.

Deutsch

Esztergomban nincs vége a fideszes többségű testület jogszabályokat és erkölcsi normákat is figyelmen kívül hagyó pusztításának. Hiába tárgyaltak órákat Esztergomról a Parlamentben, hiába kezdeményezték több ezren a testület feloszlatását már tavasszal, hiába fogtak össze a parlamenti ellenzéki pártok a civilekkel és hiába határolódott el többször is a helyi KDNP, a fideszesek, Meggyes Tamással a háttérben nem engednek.

December 2-án az Alkotmánybíróság megsemmisítette a város reorganizációs rendeletét, mivel annak megszavazása az ellenzéki képviselők és a polgármester megkerülésével történt. Tehát nem járható út, hogy a fideszes többség saját magát felhatalmazva bármikor testületi ülést tartson és az így hozott rendeletet mindaddig végrehajthatónak tekintse, amíg azt meg nem semmisítik. Ezek után az a kérdés, hogyan lehet végrehajtani egy olyan adósságrendezési megállapodást, aminek az alapjául szolgáló reorganizációs terv nem is létezik? Meggyőződésem, hogy újra kell tárgyalni az egyezségkötéseket és a teljes képviselő testületet azonnali hatállyal fel kell oszlatni.