HTML

Esztergomi diéta

2012/12/27

Az ünnepi jókívánságok között kérem, álljanak meg egy szóra, és engedjék meg, hogy Esztergom polgárai, köztisztviselői, közalkalmazottai, idős és fiatal lakói érdekében emeljem fel hangomat. A Város helyzete nem hogy megoldódott volna, hanem egyre katasztrofálisabb lesz.

A 100 milliós állami segítség (ÖNHIKI), - amiről a sajtó is beszámolt, - arra talán elég lehet, hogy az állami inkasszót csökkentse, de arra nem, hogy tényleges változást hozzon mindennapjainkban. Az állam 616 millió 787 ezer 969 forint azonnali beszedéssel terhelte meg az önkormányzat számláját szinte ugyanakkor, amikor a másik kezével alamizsnát osztott. Ezzel ma „csak” félmilliárdos a hiány.

Ugyanakkor lejárt tartozásokból több mint 300 millió forintot tartunk nyilván, a banki kamatterhek közel 100 millióra rúgnak, és márciusig az intézményfinanszírozás is 200 millió forint körül lesz. A decemberi adófeltöltésekből bejövő 300 millió forint pedig semmiképpen sem elég még az önkormányzat kötelező feladatellátására sem.

Esztergom speciális helyzetében a mai napig nem válaszoltak arra a kérdésünkre, hogyan tervezhetjük a 2013-as esztendőt, mivel az önkormányzati fenntartású intézmények ingatlanjainak tulajdonjoga a törvény erejénél fogva az államra szállt, tehát működési költség nem terhelné az önkormányzatot, viszont a többi településre vonatkozó szabályokat érvényesítik velünk szemben. Többszöri kérésem ellenére sem hívtak vissza az illetékes minisztériumok, államtitkárságok, hogy az adósságátvállalásról, illetve az adósságrendezésről, Esztergom likviditási nehézségeinek feloldásáról beszélhessünk. Orbán Viktort többször kértem, hogy számos teendője mellett személyesen figyeljen oda, mert közös érdekünk, hogy a városban kialakult helyzetet mihamarabb megoldjuk.

Együtt Esztergomért 2012

2012/12/26

Novemberi ködösítés Meggyes módra

2012/11/19

A város kerékkötőjeként dolgozó Meggyes-csoport hétfőn kiadott közleményét olvasva kérdezem, hogy az esztergomi Fidesz vajon miért nem a lényegről beszél. Immár két éve próbálnak törvényellenes magatartásomra hivatkozva eltávolítani a polgármesteri székből, miközben arról mélyen hallgatnak, hogy Esztergom hogyan került mostanra valóságos csődbe.

A város számláján megjelenő mintegy 400 millió forintos hiány az év végére 1 milliárd körüli lesz. Meggyes Tamás és csapata azonban tényleges megoldást még csak felvázolni sem tud a helyzet megoldására. A képviselő-testületi üléseken megütött hangnem, és az a stílus, amely két éve csak arra szolgál, hogy a fideszes képviselők a lényegről eltereljék a figyelmet – megengedhetetlen. A legutóbbi ülés levezetésénél, miután az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) nem tiltja az akár többnapos szünet elrendelését, éltem ezzel az eszközzel. Mindezek alapján értelemszerű, hogy november 22-én, 16 órakor nem új testületi ülést nyitunk meg, hanem a már november 8-án megkezdett ülés folytatódik tovább a szabályszerűen megszavazott napirendi pontokkal.

A helyzet tisztázása és az esztergomi polgárok tisztánlátása miatt tartom fontosnak leírni, hogy a rászorulók lakáshoz való jutásáról szavazott és most is szavazhat a testület; az önkormányzati tulajdonú ingatlanok őrzési tevékenységének ellátásról a Zoltai Dániel vezette közbeszerzési bizottság korábban már döntött, és csak egy megerősítést kérnének a testülettől. A félbeszakított napirendi pont: Az északi városrész (Szamárhegy és Búbánat környéke) vízi közmű ellátásának kérdése volt. Az előterjesztéshez nem állt rendelkezésre kellő információ, s mivel a pályázat benyújtási határideje december 15., így a képviselők még időben, november 22-én is meghozhatják a döntést. Az ÉDV Zrt. előzetes tájékozódásunk szerint az önkormányzattal együtt pályázna, ezért nincs szükség Knapp János Pál - saját bevallása szerint is, mint magányszemély, esztergomi lakos - közvetítésére. Az ide vonatkozó, nemzeti vagyonról szóló törvény pedig egyértelműen tiltja, hogy az önkormányzat a közpénzen megtervezett, több tízmillió forint értékű tervdokumentációt térítésmentesen adja át harmadik fél részére, ráadásul a közbeszerzési törvényt kikerülve indítsa a projektet. Véleményem szerint a képviselőknek szüksége volt legalább két hétre ennek a nagy horderejű, körülbelül 1 milliárdos kérdés áttekintésére.

Az esztergomi Meggyes-frakció (Meggyes Tamás, Steindl Balázs, Zoltai Dániel, Petróczy Gyula, Pócsföldi József, Kálmán Sándor, Ivanov Mihály, Németh József, Pál György, Bánhidy Vajk) újra bebizonyította, hogy csak saját érdekeikkel törődnek, és egyetlen céljuk a város megbüntetése a 2010-es polgármester választás eredménye miatt. A tényleges problémákról, a város katasztrofális pénzügyi helyzetének rendezéséről még tárgyalni sem hajlandóak, a napirendről pedig következetesen leveszik a kötelező önkormányzati feladatellátásról szóló előterjesztésemet még a testületi ülések elején, hogy beszélni se kelljen a kifizetésre váró segélyekről, számlákról, intézményfinanszírozásról, városüzemeltetésről. A választópolgárok nevében kérem és felszólítom őket, hogy képviselői esküjükhöz híven a közösség érdekeit szem előtt tartva dolgozzanak!

Pénzt, tiszteletet és bizalmat Esztergomnak!

2012/10/11

Bár az esztergomi képviselő-testület még napirendre sem vette azt a sürgősségi előterjesztést, amelyben a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatellátás elmaradásának veszélyéről számoltak be a hivatal szakirodái, azonban, mint Esztergom felelős vezetője fontosnak tartom, hogy a város polgárait a kialakult pénzügyi helyzetről tájékoztassam.

Sajnálom, hogy sem a helyi Fidesz, sem a Kormánymegbízott, sem a Fidesz választókerületi elnöke nem kezeli kellő súllyal az Esztergomban kialakult önkormányzati csődöt, amit éppen az az állami döntés okozott, amelyet tavaly ilyenkor még ajándéknak hitt a város. Egy évvel ezelőtt hasonló likviditási gondok miatt a település oktatási intézményeinek működése került veszélybe, ezért alkotta meg a parlament a ma már - bizonyosan állítható, hogy diszkriminatív – „Esztergom törvényt”. Az akkor tulajdonba vett önkormányzati intézmények működési, fenntartási, és minden egyéb más költségét továbbra is az önkormányzatnak kell fizetnie annak ellenére, hogy sem a tulajdonjog, sem a munkáltatói jog nem maradt nála.

Magyarország 2012. évi költségvetéséről szóló, 2011. évi CLXXXVIII törvény 37. § (4)-(7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ezeket a befizetéseket három részletben kell teljesítenie Esztergomnak, ebből a második részlet 2012. szeptember 30-ig 400 millió forint. Emlékeztetnék arra, hogy 2012. december 20-ig az 1 milliárd 118 millió 700 ezer forintból fennmaradó összeget is köteles az önkormányzat befizetni az Állam kasszájába. Ha a benyújtott beszedései megbízás (inkasszó) 60 napon belül nem teljesül, úgy a Magyar Államkincstár újabb adósságrendezési eljárás megindítását kell, hogy kezdeményezze a város ellen.

Jelenleg Esztergom Város Önkormányzatának főköltségvetési számláján ez a 400 milliós hiány okozza azt a gondot, mely szerint a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokat - (átmeneti segélyek, rendkívüli gyermekvédelmi támogatások, étkezési utalványok a rászorultaknak, önkormányzati bérlakásokban élők közüzemi díjainak megelőlegezése, ebrendészeti feladatok ellátása, közköltséges temetés, csatorna, árkok karbantartása, közvilágítás, helyi közutak és járdák üzemeltetése, saját intézmények állagmegóvása, stb.) - a város nem tudja tovább finanszírozni, mivel mindaddig, amíg ez az összeg nem kerül megfizetésre, minden bevétel az Államhoz kerül.

Nem jelenthet megoldást a Kormányhivatal és a fideszes politikus által csütörtökön bejelentett egyszeri segélykifizetés sem, mivel a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok közül ez csak az egyik és bár nem elhanyagolható tétel, de ugyanilyen fontos a közvilágítás, vagy a saját ingatlanok üzemeltetése is. Az év végéig azonban a biztonságos működéshez további 256,7 millió forintra volna szüksége az önkormányzatnak. Ha a Kormányhivatallal karöltve a Magyar Államkincstár a segélyeket az állami inkasszó elől ily módon ki tudja fizetni, akkor jogosan feltételezhető, hogy a kötelező feladatok többi elemét is biztosítani tudja.

Esztergom lakóinak szempontjából ez egy biztató megoldás lehet, azonban jogosan vetődik fel a kérdés, ha az Állam az egyik zsebéből kiveszi ezt az összeget, akkor ezt a város milyen jogcímen kapja meg, vagy esetleg a tavalyi forgatókönyvhöz hasonlóan születik egy újabb „Lex Esztergom”? Az elmúlt időszakban egyértelműen bebizonyosodott, és ez a mai lépés is azt mutatja, hogy Esztergom esetében 2 éve folyamatosan politikai döntések születnek; a kormányzópárt, a helyi Fidesz frakció, a választókerületi elnök, valamint a parlament 2/3-os többségével befolyásolja az itt élő 30 ezer ember sorsát. Az idén májusban a Fideszen belül történt úgynevezett átrendeződés miatt Esztergom helyzete sajnos rosszabbra fordult és a város a jelenlegi, valamint a vélhetően jövőbeni fideszes országgyűlési képviselők harcterévé változott.

A kormányzati kommunikáció szavaival élve: Mit várunk a kormányzattól? Tiszteletet, bizalmat! Nem adjuk fel Esztergom függetlenségét.

Armageddon Esztergomban

2012/10/02

Október 3-a Esztergom életében nem csak a 2 évvel ezelőtti polgármester-választás miatt lesz emlékezetes, hanem azért is, mert az a 400 millió forint, amelyet a Magyar Állam az átvett intézmények miatt ma inkasszált, fizetésképtelenné tette a várost. Mint ahogy arra Tétényi Éva független polgármester már többször felhívta a figyelmet, azonnali kormányzati beavatkozásra lenne szükség, ami meg is történt. Csak éppen ellenkező előjellel, mint ahogy arra Esztergomnak szüksége lett volna. Az állam ugyanis Matolcsy György miniszter ígéretéhez híven az önkormányzat elszámolási számláját terhelte meg, azaz a település számláján lévő 400 milliós hiány kifizetéséig semmiféle önkormányzati feladatfinanszírozás nem történhet meg.

Az önkormányzat nagyobb bevételre csak jövő március közepén, az adóbefizetések idején számíthat. Ez konkrétan azt jelenti, hogy október 3-tól az átmeneti segélyeket, - amely a kiskorú gyermekeket nevelők részére nyújt azonnali segítséget (körülbelül 150 fő) - nem kapják kézhez. Az ugyancsak kiskorú gyermeket nevelők részére a gyerekek étkezetési díjára sincs fedezet, ami kb. 120 családot érint súlyosan. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok pedig (580 fő) nem kaphatják meg az Erzsébet utalványukat mindaddig, amíg a kormány nem lép. Ugyancsak nem tudja ebben a helyzetben tovább fizetni a város a több mint 600 lakásbérlő és azokkal élők közüzemi költségeit, valamint az önkormányzati lakásokkal érintett társasházakban a közös költségeket, ami további 1000 főt jóval meghaladó esztergomi lakos közműszolgáltatásból való kizárását jelenti. Így előfordulhat, hogy télen nem lesz fűtés, víz és áram ezekben az ingatlanokban.

Minden esztergomit (közel 30 000 fő) érint a városüzemeltetési költségek fedezethiánya. Esős, havas időben nem tudja a város fizetni a csapadékvíz-átemelők áramdíját, nem jut pénz a nyílt árkok tisztítására, és a csapadékelvezető csatornák karbantartására sem. Ez a város alacsony fekvésű területein 5000 embert érinthet az időjárástól függően. Esztergom teljes lakossága újra megtapasztalhatja, milyen az, ha nincs közvilágítás, hiszen ezek a költségek is az önkormányzat büdzséjéből fizetendőek. A kézi hulladékgyűjtők ürítésének elmaradása folytán pedig szeméthegyek képződnek hamarosan a városban. A hideg, csapadékos idő beköszöntével a közlekedés nem csak az amúgy is rossz állapotban lévő közutak, hanem a síkosság-mentesítés elmaradása miatt is járhatatlanná válnak. Így gyakorlatilag az egész közlekedés megbénulhat a városban. Sajnos a legkisebbeket is érinti a fizetésképtelenség, mivel az önkormányzat ebben a helyzetben nem tudja elvégeztetni az óvodák fűtési rendszerének karbantartását, így az 1175 óvodás korú gyermek közel fele hidegben kell hogy töltse majd a napot.

A forráshiány a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok közül az eb rendészeti feladatok ellátását (kóbor kutyák befogása, ellátása) is veszélyezteti, ezek mellett már eltörpül, hogy a képviselők tiszteletdíját sem tudja a város a következő időszakban kifizetni. A pénzhiány miatt a legnagyobb hitelező banknak járó kamat sem kerülhetett kifizetésre, ezért annak késedelmi pótléka tovább növeli a város több mint 20 milliárdos, kötvényből származó adósságállományát.

Most a Kormányon múlik, hogy hagyja-e továbbra is a város romba döntését, avagy azonnali segítséget nyújtva szakmai és pénzügyi megállapodásokat köt a bajba jutott esztergomi önkormányzattal. A helyzet megoldása nem tűr további halasztást. Az elmúlt időszakban a független polgármester számtalan kísérletet tett arra, hogy a képviselők éljenek felterjesztési jogukkal, és azonnal tárgyalást kezdeményezzenek a kormányzattal, azonban erre a fideszes többség nem volt hajlandó. A 2/3-os szavazati fölényben lévő, Meggyes Tamás fémjelezte frakció egy újabb adósságrendezési eljárás kezdeményezését sem támogatta, így fordulhatott elő, hogy az önkormányzat kötelező feladatellátása veszélybe került, Esztergom működésképtelenné vált.

mindhaul