HTML

Pénzt, tiszteletet és bizalmat Esztergomnak!

2012/10/11

Bár az esztergomi képviselő-testület még napirendre sem vette azt a sürgősségi előterjesztést, amelyben a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatellátás elmaradásának veszélyéről számoltak be a hivatal szakirodái, azonban, mint Esztergom felelős vezetője fontosnak tartom, hogy a város polgárait a kialakult pénzügyi helyzetről tájékoztassam.

Sajnálom, hogy sem a helyi Fidesz, sem a Kormánymegbízott, sem a Fidesz választókerületi elnöke nem kezeli kellő súllyal az Esztergomban kialakult önkormányzati csődöt, amit éppen az az állami döntés okozott, amelyet tavaly ilyenkor még ajándéknak hitt a város. Egy évvel ezelőtt hasonló likviditási gondok miatt a település oktatási intézményeinek működése került veszélybe, ezért alkotta meg a parlament a ma már - bizonyosan állítható, hogy diszkriminatív – „Esztergom törvényt”. Az akkor tulajdonba vett önkormányzati intézmények működési, fenntartási, és minden egyéb más költségét továbbra is az önkormányzatnak kell fizetnie annak ellenére, hogy sem a tulajdonjog, sem a munkáltatói jog nem maradt nála.

Magyarország 2012. évi költségvetéséről szóló, 2011. évi CLXXXVIII törvény 37. § (4)-(7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ezeket a befizetéseket három részletben kell teljesítenie Esztergomnak, ebből a második részlet 2012. szeptember 30-ig 400 millió forint. Emlékeztetnék arra, hogy 2012. december 20-ig az 1 milliárd 118 millió 700 ezer forintból fennmaradó összeget is köteles az önkormányzat befizetni az Állam kasszájába. Ha a benyújtott beszedései megbízás (inkasszó) 60 napon belül nem teljesül, úgy a Magyar Államkincstár újabb adósságrendezési eljárás megindítását kell, hogy kezdeményezze a város ellen.

Jelenleg Esztergom Város Önkormányzatának főköltségvetési számláján ez a 400 milliós hiány okozza azt a gondot, mely szerint a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokat - (átmeneti segélyek, rendkívüli gyermekvédelmi támogatások, étkezési utalványok a rászorultaknak, önkormányzati bérlakásokban élők közüzemi díjainak megelőlegezése, ebrendészeti feladatok ellátása, közköltséges temetés, csatorna, árkok karbantartása, közvilágítás, helyi közutak és járdák üzemeltetése, saját intézmények állagmegóvása, stb.) - a város nem tudja tovább finanszírozni, mivel mindaddig, amíg ez az összeg nem kerül megfizetésre, minden bevétel az Államhoz kerül.

Nem jelenthet megoldást a Kormányhivatal és a fideszes politikus által csütörtökön bejelentett egyszeri segélykifizetés sem, mivel a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok közül ez csak az egyik és bár nem elhanyagolható tétel, de ugyanilyen fontos a közvilágítás, vagy a saját ingatlanok üzemeltetése is. Az év végéig azonban a biztonságos működéshez további 256,7 millió forintra volna szüksége az önkormányzatnak. Ha a Kormányhivatallal karöltve a Magyar Államkincstár a segélyeket az állami inkasszó elől ily módon ki tudja fizetni, akkor jogosan feltételezhető, hogy a kötelező feladatok többi elemét is biztosítani tudja.

Esztergom lakóinak szempontjából ez egy biztató megoldás lehet, azonban jogosan vetődik fel a kérdés, ha az Állam az egyik zsebéből kiveszi ezt az összeget, akkor ezt a város milyen jogcímen kapja meg, vagy esetleg a tavalyi forgatókönyvhöz hasonlóan születik egy újabb „Lex Esztergom”? Az elmúlt időszakban egyértelműen bebizonyosodott, és ez a mai lépés is azt mutatja, hogy Esztergom esetében 2 éve folyamatosan politikai döntések születnek; a kormányzópárt, a helyi Fidesz frakció, a választókerületi elnök, valamint a parlament 2/3-os többségével befolyásolja az itt élő 30 ezer ember sorsát. Az idén májusban a Fideszen belül történt úgynevezett átrendeződés miatt Esztergom helyzete sajnos rosszabbra fordult és a város a jelenlegi, valamint a vélhetően jövőbeni fideszes országgyűlési képviselők harcterévé változott.

A kormányzati kommunikáció szavaival élve: Mit várunk a kormányzattól? Tiszteletet, bizalmat! Nem adjuk fel Esztergom függetlenségét.

mindhaul