HTML

Godot-ra várva

2011/11/03

English

Mindenki érzi, hogy valami változás kell. Esztergomban várunk, kitartóan és elkeseredetten. Ugyan mi és ki jöhet még? Napokban az új aljegyző. A jegyző, miután kiadtam a szabadságát kijelentette, hogy mégsem megy el, pedig bármikor szülhet. Ráadásul meghagyta a megmaradt maroknyi vezetőnek, hogy aki adatot mer szolgáltatni közvetlenül nekem, az fegyelmi vétséget követ el. Így fordulhat elő az, hogy a vagyonirodával szinte teljesen megszakadt a kapcsolatom és a pénzügyi osztályról a megbízott vezetők is távoztak. Az új költségvetés tervezése idején ez a két legfontosabb terület. Értem én, hogy a hivatal lebénítása az alkalmatlanságomat bizonyítaná, de közben 17 intézményben fogyott el az éves fenntartási keret, az adósságokat pedig nem lehet kifizetni, mert nincs elegendő pénz.

Az adósságrendezés Orbán Viktornak is kardinális kérdéssé vált. Lehet ezt jól és rosszul végigvinni. Csak meg kell nézni az esztergomi példát. A bankok teljes kielégítéshez végrehajthatatlan tervet szavaztak meg a Fideszes képviselők, és meg sem próbáltak másképp megegyezni vagy előrelátóan pénzügyi tervet készíteni. Vegyük csak Görögország példáját: az adósságok felét elengedték a bankok és hosszabb futamidejű visszafizetést ajánlottak fel. Ez azt bizonyítja, hogy még Európában is létezik adósságrendezés, sőt Lengyelország jó pár évvel ezelőtt felvállalta az önálló útját. Sikerrel. Mondhatnánk, hogy jó, de ezek a példák országokra vonatkoznak. Egy városi önkormányzat olyan, mint egy kis állam. Van költségvetése, felelős gazdálkodása, vezetése és állampolgárai, akik itt élik mindennapjaikat. Bár manapság éppen az önkormányzatok függetlenségének megtartása a tét.

Október 21-én, a Föld napján, azért ültettünk békefát, hogy az utókor emlékezzen ezekre a napokra, és arra, hogy mindennél fontosabb egymás tiszteletben tartása. Diktatúra vagy demokrácia? Talán nem ilyen éles a felvetés, de mindenképpen félő, hogy a rossz gazdasági helyzet miatt radikalizálódik a közhangulat. A napokban meglátogattam Esztergom legújabb díszpolgárát, aki egy évvel ezelőtt kapta meg azt a címet. Egészségi állapota miatt nem tudtunk beszélgetni. Csak egymás kezét fogtuk egy órán át és próbáltuk egymás szemébe nézve gyógyírt keresve, mosolyogni egymásra. A múlt tisztázása után lehet és kell továbblépni. Elég volt, hogy valami csodára várva újabb éveket pazaroljunk el.

„Itt állok, nem tehetek mást” - az idézet nem tőlem való, hanem Luther mondta ezt a Wormsi Birodalmi Gyűlésen V. Károly császárral farkasszemet nézve. Szavainak üzenete miszerint nincs akarat, amely őt meghátrálásra bírná, tökéletesen illik arra a helyzetre, ami Esztergomban kialakult. Ezzel a címmel jelenik meg hamarosan egy könyv a tavalyi önkormányzati választások óta eltelt időszakról. A kordokumentumnak tekinthető humorral is fűszerezett írást egy fiatal újságíró készítette. A könyv megálmodói hisznek abban, hogy 2010. októberében megjelent egy új közpolitikai gondolkodás, aminek egyre több követője akad, akik személyes kiállásukkal reményt adnak azoknak, akik szeretnének Magyarországon jól élni.

mindhaul