Esztergom város költségvetésének több mint 1 milliárdos hiányáról nem, a város gazdasági társaságainak juttatandó közpénzekről viszont döntött a testület. A július 17-i rendkívüli képviselő- testületi ülésen az mszp-és képviselő kérdésére, miszerint „Hol a pénz?”, az egyik fideszes képviselő aprópénzt dobott hozzá. Ez a magatartás is jól mutatja, hogy Esztergomban a gazdasági helyzet megoldása a kulcskérdés.

A döntéshozók 2/3-át adó Meggyes-csoport a legutóbbi ülésen kizárólag a saját érdekeltségi köréhez köthető kérdésekben szavazott igennel. A 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő Strigonium Holding - amelynek vezetésében június 1-től személyi változás történt, - vezérigazgatójának havi egymillió forintos fizetéséhez a képviselők újra megszavazták a különjuttatásokat, azaz a havi béren felül 170 ezer forint jár neki magáncélú és külföldi mobiltelefon-, valamint gépkocsi- használatra. Ennek a társaságnak az lenne a dolga, hogy bevételt hozzon az önkormányzatnak. Ezzel szemben a képviselők a polgármesteri vétó után újra arról döntöttek, hogy a Strigonium által kezelt önkormányzati lakások 8 év alatt felhalmozódott, elmaradt bérleti díjának mintegy 130 milliós kintlévőségét is a városra terheljék át.

A parkolási rendelet törvényessé tételére 48-szorra ugyan hajlandóak voltak Meggyesék, de mint később kiderült, csak azért, hogy szeptembertől a Strigonium Zrt. két saját cége végezze ezt a tevékenységet. Mindezért a városnak (azaz az adófizetőknek) havonta 4.3 millió forint + Áfát a felszíni, és 1.5 millió forint +Áfát pedig a mélyparkoltatásért kell fizetnie. Gyors fejszámolás után kiderül, hogy ez évi közel 80 millióra rúg, azaz a tavalyi évre bevallott parkolási díjakat szinte teljes egészében elvinné a cégcsoport. Kérdés, hogy a néhány főt alkalmazó társaság éves költsége hogy lehet ennyi, mennyit keresnek az ott dolgozók, valamint hogy valójában mire megy el a pénz?

Újra meg újra joggal vetődik fel a kérdés: az esztergomi fizetős parkolás vajon tényleg csak arra kell, hogy az évek óta a Meggyes-csoport gazdasági fellegvárának számító Strigonium Holdingot finanszírozza? Mostani döntésével arról gondoskodott a Steindl Balázs vezette frakció, hogy a felszíni parkoltatásból származó díj az Önkormányzathoz folyjon majd be, de továbbra se a közösséget gyarapítsa. A mélyparkolókból származó bevételekre és a tényleges költségekre pedig, ahogy eddig sem, úgy ezután nincs rálátása a városnak. Éppen ezért egy hónapja büntető feljelentést tettem annak tisztázására, hogy ki vonható felelősségre mindezért. Miközben saját megélhetésükről gondoskodnak, úgy látszik, mintha nem is érdekelné a 10 körzet egyéni képviselőjét, hogy Esztergom nyílegyenesen rohan a szakadék felé.

A legfontosabb dologról a helyi Fidesz részéről továbbra sem esik szó: a város működőképességének fenntarthatóságáról. Szeptemberben a befolyó iparűzési adó és más egyéb bevételeink, valamint a várható kiadásaink és az intézményfenntartás költségei egymilliárd forintos hiányt mutatnak. Miközben a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal a Kúriához fordult, amiért a Fidesz módosító javaslatával úgy szavazták meg költségvetést, hogy a felszólítás ellenére sem voltak hajlandóak megjelölni a hiány forrását, addig a Belügyminisztériummal és banki szakemberekkel a lehetséges megoldásokról tárgyalunk.

Június 26-án a Komárom-Esztergom Megyei Törvényszék jogerős ítéletet hozott az esztergomi alpolgármester-választás kérdésében. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal korábban keresetet nyújtott be Esztergom Város Önkormányzatának elmarasztalását kérve, mivel a megadott időpontig, ez év februárjáig nem választott alpolgármestert. Miután az Önkormányzati törvényben foglalt jogszabály a polgármester javaslatára, minősített többséggel teszi lehetővé az alpolgármester választást, így ebben az esetben Tétényi Éva független polgármester, nem csak az önkormányzatot, hanem saját magát is képviselte a perben. A precedens értékű eljárás során a Megyei Kormányhivatal képviselője azt bizonygatta, hogy az alpolgármester választás kötelező, és amennyiben ennek nem tesznek eleget, akkor az Önkormányzati törvény 140. paragrafusa értelmében a Kormányhivatal pótolhatja a határozathozatalt, azaz, ő választhat Tatabányáról alpolgármestert.

A Megyei Törvényszék egyértelműen annak adott igazat, miszerint az alpolgármestert a polgármester munkája segítésére kéri fel. A testület egyet a saját tagjai közül, egyet pedig külsősként választhat meg. Esztergomban a 2/3-os Fidesz-frakció lassan két éve nem segíti a független polgármester munkáját, sőt több esetben a város ellen hoz döntéseket. A 10 képviselő például 47-szerre sem hajlandó a városi parkolás jogszabálysértő mivoltán változtatni, de a balesetveszélyessé vált járdák javítását sem szavazzák meg. Ezek után érthető, hogy a kétharmados többséggel megválasztott polgármester egymaga kénytelen ellátni az 30 ezres város ügyeinek intézését, a hivatal irányítását és a maratoni testületi ülések levezetését.

Ez a döntés megerősítette azt, hogy Tétényi Éva a törvényesség őre Esztergomban. Miután a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság az esztergomi képviselő-testület több határozatát már érvénytelenítette, az Alkotmánybíróság egy alapvető, reorganizációs önkormányzati rendeletet megsemmisített, felvetődik a kérdés, hogy meddig nézik tétlenül a Parlamentben Esztergom város képviselőinek jogszabályokkal ellentétes működését? Esetleg újabb törvényt hoznak Esztergomra, melyben rögzítik, hogy minden 30 ezres városban kötelező alpolgármestert választani? Vajon meddig ad igazat az Országgyűlés annak a testületnek, melynek egyik fideszes tagja félévvel ezelőtt úgy nyilatkozott: „ ..addig nekünk van igazunk, amíg a Bíróság, vagy az Alkotmánybíróság mást nem mond…” ?

A 2010 októbere óta tartó esztergomi komédia hasonlít ahhoz, ami az országban nagyban lejátszódik. A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata nevében hangzatos szólamok hangoznak el a konszenzuskeresésről, a Nemzeti Konzultációról, az együttműködés fontosságáról, azonban ezek többségében csak szavakban valósulnak meg. A 2/3-os döntéshozatal csapdája, hogy a kisebbségi vélemény figyelembevétele nélkül is bármilyen döntés keresztülvihető. Esztergomban több javaslat hangzott már el a látszólagos politikai patthelyzet feloldására, (új önkormányzati választás, egyes képviselők lemondása, az Országgyűlés általi feloszlatás, kormánybiztos kinevezése, helyi népszavazás, tényleges együttműködés), azonban ezek közül eddig egyiket sem támogatta a helyi fideszes többség.

A város katasztrofális anyagi helyzete, amelyet a 2010 novemberében elindult, és 2011. július 29-én lezárt adósságrendezési eljárás tárt fel, tovább súlyosbítja az itt élők mindennapjait. A már-már cirkusznak is beillő testületi ülések, a település életét ellehetetlenítő döntések, az apátia és a kilátástalanság egyre nagyobb méreteket ölt. Ezek feloldására a független polgármester, ahogy egy évvel ezelőtt is tette, újabb kiegyezési ajánlatot tesz, és kéri, hogy a minimum feltételekbe egyezzen bele a Meggyes-csoport, azokat magára nézve is tartsa kötelezőnek a város érdekében.

A társadalmi részvétel biztosítása érdekében alkossa meg a testület a helyi rendeletét, és biztosítsa, hogy a bizottságok minimum ötfősek legyenek, melyből 2 fő civil szakértő legyen. Jelenleg Esztergomban egy kivételével minden bizottság háromfős, többségében fideszes tagokkal, és a legfontosabb döntéseket, (pénzügyi, közbeszerzési) rendre két fideszes képviselő, Steindl Balázs és Zoltai Dániel hozza.

- Alakuljon egy ötfős ad-hoc bizottság olyan tagokból, akik nem vettek részt az előző városvezetés döntéseiben, és akiknek a feladata a szeptemberben várható önkormányzati csőd megoldási lehetőségeinek felvázolása.

- Legyen kötelező legalább a képviselő-testületi ülések előtti héten az érdemi egyeztetés, mivel a rendszeresen összehívott kabinetüléseken a Fidesz-frakció nem jelenik meg, vagy érdemben nyilatkozni nem tudó képviselőt delegál. A testületi ülések a hatékony munkavégzés érdekében havonta, egy közösen egyeztetett időpontban, tervezhetően kerüljenek megtartásra, mivel tavaly összesen 52 ülése volt az önkormányzatnak, de például a város életét jelentősen meghatározó parkolási rendeletet 47-szer sem vette a frakció napirendre.

- A testület hallgassa meg a választópolgárokat, és legalább évente egyszer tegyen eleget törvényi kötelezettségének, tartson közmeghallgatást, mivel Esztergomban 2010 októbere óta ezt nem tette meg.

- A testület alapszinten biztosítsa a város üzemeltetéséhez szükséges forrásokat (közterület rendben tartása, útkátyúzás, csatornatisztítás, intézmények karbantartása, illegális hulladéklerakó-helyek felszámolása, valamint az önkormányzati törvényben meghatározott kiemelten fontos feladatok).

- A képviselő-testület szüntesse meg a Strigonium holding vezérigazgatójának kibővített hatáskörét, tegye átláthatóvá a város gazdasági társaságainak működését, és minden önkormányzati ingatlan eladásakor gyakorolja felügyeleti jogát.

- Minden egyes képviselő esküjéhez méltóan gyakorolja jogait és kötelességeit, valamint tartsa be Magyarország Alaptörvényét.

A csütörtök délutáni képviselő-testületi ülésen végérvényesen bebizonyosodott, hogy a 2/3-os többséggel rendelkező fideszes testület egy tagja sem ért a gazdasághoz, vagy oly mértékben elkötelezett Meggyes Tamás iránt, hogy akár a saját vagyonát is képes feláldozni érte. Az önkormányzati, vagy részben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok korlátozott könyvvizsgálói jelentésével elfogadott beszámolóinak újbóli megszavazása egyértelműen ezt a kijelentést támasztja alá. A mérlegek záradékában súlyos könyvelési, gazdasági hiányosságokat foglaltak össze a szakértők, és ezzel megkérdőjelezték a társaságok szabályos működését. Ugyanezek a záradékok felvetik a cégek felügyelőbizottsági (fb) tagjainak felelősségét is, hiszen ők nem jelezték a tulajdonos önkormányzat felé az elmúlt évben, hogy baj van. Köztudott, hogy az fb tagok saját vagyonukkal felelnek a társaság hibáiért. Ezek a személyek túlnyomó részben a jelenlegi testület fideszes képviselői.

Vajon mit tehetett Arany László Tamás volt vezérigazgató, amiért ilyen hirtelen kegyvesztett lett, hiszen korábban maga a volt polgármester, Meggyes Tamás, - aki mindaddig több önkormányzati felügyelő-bizottságnak tagja volt, amíg ki nem derült 2011-ben, hogy országgyűlési tisztségével ez összeférhetetlen - javasolta őt a zrt. vezérigazgatójává és kibővített hatásköröket szavaztak meg 2010. december 9-én a holding vezetőjének? Ezzel a döntésükkel szinte átláthatatlanná tették a holding belső működését, és tucatnyi vállalkozását. Ez azt jelenti, hogy például az önkormányzat a 100 százalékos tulajdonú, közszolgáltatást is ellátó gazdasági társaságainak éves mérlegeit sem láthatja, így ezek a cégek nincsenek közvetlen önkormányzati irányítás alatt. A Strigonium Zrt. jelenleg több tízmilliós fizetési hiánnyal küzd, miközben törvényellenesen szedi a parkolási pénzeket, ami nyomtalanul eltűnik a „cégbirodalom” gazdálkodásában.

Mit tehet majd ilyen helyzetben az az új vezérigazgató, akit Knapp János Pálnak hívnak, és Meggyes Tamással együtt szinte a kezdetektől együtt irányították Esztergom városát? Alpolgármesterként saját bevallása szerint debreceni mintára ő bábáskodott a holding 10 évvel ezelőtti megszületésénél. A 2010. októberi választásokon résztvevő esztergomiak elsöprő többséggel új városvezetésre szavaztak, és az átlátható gazdálkodás, a közpénzek elherdálásának megszüntetése, a többségében veszteséges cégek felszámolása mellett álltak ki. Ezzel az előző polgármester és a volt alpolgármester addigi munkájáról is véleményt mondtak, ezért Knapp János Pál visszaültetése a Strigonium vezérigazgatói székébe felveti a kérdést: milyen restaurációra készül Meggyes? Vajon azt gondolja, hogy a választópolgárok az elmúlt másfél év alatt elfelejtették e kettős által okozott károkat, többek között a Mária Valéria mélygarázs 1.4 milliárd forintért történő megvásárlását, a Szent Miklós Alap 610 millió forintos kiürítését, a több mint 300 éves Szent István Gimnázium tönkretételét, vagy a közös „uralkodásuk” alatt felhalmozódott 26 milliárdos hitelállományt?

A 2010. november 25-én elindított adósságrendezés kiváló lehetőséget biztosíthatott volna arra, hogy mindezeket az anomáliákat már sokkal hamarabb megszüntessék, és a költséghatékony feladat finanszírozásra térjen át az önkormányzat. A Meggyes által levezényelt adósságrendezési eljárás sem hozta meg a várt eredményt, de a törvény erejénél fogva legalább megszüntette a közpénzek Strigonium Zrt.-be történő átvándorlását. A jelenlegi válsághelyzet éppen annak köszönhető, hogy megszűnt a holding gazdálkodásán esett lyukak önkormányzati betömködésének lehetősége. Ha már az adósságrendezés során többször érte a független polgármestert, Tétényi Évát az a fideszes vád, hogy a vagyonfelosztásra törekszik, akkor kíváncsian várjuk, hogy ebben a helyzetben a mintegy 2 milliárd forintos önkormányzati ingatlanvagyonnal rendelkező holding mit tesz ilyen szorult helyzetben a rábízott ingatlanokkal, hiszen a mostani felhatalmazás alapján az új vezérigazgató (is) szabadon dönthet az egyes esztergomi ingatlanok eladásáról és ebbe semmiféle beleszólása nincs az önkormányzatnak. Vajon a több mint 1000 esztergomi ingatlan elővásárlási jogának eltörléséről szóló előterjesztésre, ami Meggyes Tamás önálló képviselői indítványa volt, csak azért volt szükség, hogy a testület az addig szükséges lemondását se gyakorolhassa? Az azonban tény, hogy a közelmúltban egy ilyen eset már megtörtént egy esztergomi műemléki épület kapcsán.

Az esztergomi Fidesz-frakció legutóbbi sajtóközleményében kifogásolta, hogy hastáncosnőt és pezsgőt rendelt a polgármester a hivatal dolgozói részére. Az igazság az, hogy a csapatépítő tréning keretében először egy majki kiránduláson vettek részt a köztisztviselők, nem közpénzből, hanem felajánlásból. Majd május 18-án, péntek délután az ügyfélfogadási idő végeztével a hivatal munkatársai együtt ünnepelték a „férfi-napot”. A polgármesteri hivatalban az elmúlt másfél évben történtek miatt a dolgozók nehezen viselik a stresszt, ezért a hivatali értekezletek, team munkák mellett nagyobb hangsúlyt fektetünk az emberi kapcsolatok ápolására. A rendezvények nem az adófizetők befizetéseiből, hanem felajánlásokból kerülnek megrendezésre, hiszen ilyen keretet a képviselő-testület nem szavazott meg 2011-ben és ebben az évben sem. A mostani polgármester 0 forint fölött rendelkezik, ellentétben az előző városvezetéssel, ahol szinte számolatlanul költötték a város pénzét.

Mennyit fordítottak Meggyesék ilyen célú kiadásokra? A válaszért a hivatal pénzügyi osztályát hívtam segítségül, akik a 2009-es kimutatás alapján pontosan megadták az egy év alatt elköltött reprezentációs költségkeretet: 23 millió 773 ezer 472 forint.

Csak a képviselők testületi ülésen való étkeztetésért 510.910 forintot fizetettek ki a Pócsföldi hidegkonyha számára egy év alatt. Egy ülésre átlag 50.000 forintért szállított az ebben a ciklusban is képviselőként dolgozó vállalkozó szendvicseket, gyümölcsöt. Egész évben 1.835.140 forintért rendeltek tőle hidegtálakat. Csak pizzára egy nap alatt 193.210 forintot költött a Meggyes Tamás vezette önkormányzat. Borra, pezsgőre 764.235 forintot, míg ajándéktárgyakra – amely nem tartalmazza a reprezentációs tárgyakat – 3.103.666 forintot számláztak le. Ebből a Zoltai Dániel vezette Gran Tours Kft-től rendelték meg a „fából készült tárgyak készítését”, valamint „ajándékokat köztisztviselőknek”, laptoptartó, női pénztárca és kalendáriumot összesen 2.022.708 forintért. Ezen felül karácsonyi ajándékcsomagra június 26-án 613.512 forintot számoltak el Meggyesék. De jutott fagylaltra is, októberben 64.800 forintért nyaltak.

A különböző alkalmakra általában álló fogadást rendeztek, a közalkalmazottaknak 288.000 forintért, igazgatói kirándulásra 119.988 forintot számoltak el, az óévzáró ünnepség 147.560 forintba került, az esélyegyenlőségi fórum 319.000 forintba, a városőrség ünnepsége 75.000 forintba, a szentgyörgymezői játszótér átadása 352.800 forintba, az Élményfürdőben egy fogadás 236.400 forintba került az adófizetőknek.

A hivatali ünnepségek közül a Nőnapi rendezvényre 94.932 forintot költöttek 2009-ben. Köztisztviselői nap címén pedig július 31-én, augusztus 16-án és szeptember 15-én is elszámoltak költségeket, összesen 1.692.805 forint értékben. Egyértelmű, hogy a köztisztviselők „jobban éltek” 2009-ben, hiszen akkor nem csupán az adományokból és felajánlásokból rendezett programokon vehettek részt. Ha utánaszámolunk, akkor ez tíz év alatt több mint 200 millióba is kerülhetett nekünk.